Az első vizsga

Ma volt az első leuveni vizsgám, nagyon összetett élményt nyújtott. Először is baromi jó túllenni rajta. Nagyon izgultam amiatt, hogy angolul kell vizsgáznom, ráadásul a vallástörténeti bevezető eléggé szerteágazó, sok különféle dolgot tartalmazó tárgy. Ugyanakkor nagyon motivált az, hogy érdekel a téma. Az itteni öt kurzusomból négyet elfogad a Főiskola, ez az ötödik, melyet egyéni érdeklődésem alapján vettem fel.
Leuvenben a vizsga gördülékeny lebonyolítása érdekében az internetes rendszer névsor alapján beosztja az embereket, én azt az időpontot látom, amikor meg kell jelennem. Minden egész órára négy ember érkezik, bent a teremben csak egy felelő és csak egy feleletre készülő hallgató van a tanár(ok)on kívül. Habár az időt próbálta a tanárnő komolyan mérni, egy kis csúszás mégis kialakult, amikor délre megérkeztem, még ketten kint voltak a tizenegyre érkezők közül.
Két tételt kellett húzni, szerintem jól jártam azokkal, amiket kihúztam. A negyed órás felkészülés nem volt túl sok, de elég a vázlatíráshoz. Úgy érzem, végül egészen összeszedetten tudtam előadni a dolgokat, a tanárnő egy-kettőt kedvesen kérdezett.
Egészen érdekes helyzet, hogy a vizsgáról nem adnak azonnal visszajelzést. Az eredmény csak a vizsgaidőszak után, július elején derül ki.

Az értékelés húszas skálája a vizsgaszabályzatban

A vizsgára habitusban sétáltam át a kollégiumból a teológiai karra. A park bejáratánál valaki Darth Vader indulóját kezdte dúdolni, egy másik pedig utánam kiabálta, hogy Luke, I am your father. Majdnem felnevettem hangosan. Visszafelé jövet pedig egy fickó nemcsak bólogatva rámköszönt, hanem még valamit mondott is hollandul. Sajnos nem értettem, ezért csak mentem tovább.