A város kacifántos, de praktikus villamoshálózattal rendelkezik, melyet folyamatosan fejlesztenek, több helyen is épülő villamospályába és új megállók peronjaiba botlottam. A belváros közepe alatt egy "Y" alakú alagútban fut a villamospálya, ezt a részt metrónak hívják. Nagy meglepetésemre a megállókban klasszikus zene szólt a hangszórókból. Az utastájékoztatásra nagyon ügyelnek: különféle kijelzők, hagyományos papíralapú menetrend, hangosbemondás a járműveken. A felszíni állomásokon viszont itt is le kell inteni a villamost, ha fel szeretnél szállni, különben - ha nincs leszálló utas - nem fog csak azért megállni, mert ott vagy a megállóban...
A helyi futár, amely még azt is kijelzi, pontosan hol van az érkező jármű. |
Az előző kijelző régebbi változata. A vándorló piros fények jelzik a szerelvény közeledtét. |
Szent Anna-alagút
Antwerpen történelmi belvárosa mellett folyik a Schelde. A város nem a hídjairól híres. Valahogyan mégis át kell kelni a folyón, erre szolgálnak az alagutak. A metrónak előadott villamos alagútja is áthalad a folyó alatt. Van azonban egy műszaki szempontból is érdekes gyalogos átjáró, melyet Szent Annáról neveztek el. Az 572 méter hosszú alagutat 1931 és 1933 között építették meg. Nagyon jó állapotban lévő fa mozgólépcsőkön lehet le-, illetve feljutni. Továbbá mindkét oldalon tágas lift is található.
Ha a liftet is ki szeretnéd próbálni, nézd meg EZT A VIDEÓT! (Ha sok időd van, nézd meg ugyanennek a csatornának a többi Flemish Habits című videóját! Ki fog derülni, hogy Magyarországon is hasonlóképpen működnek a dolgok...)
Antwerpen Bálnája
Az antwerpeni kikötő igazgatósági épületét a Zaha Hadid Építésziroda tervezte. Egy régebbi épület újszerű kiegészítésével jött létre a 2016-ban átadott komplexum. Egy cikkben láttam a képét januárban, akkor elhatároztam, hogy közelebbről is meg fogom nézni.
Este 8 órakor kezdődött a kiengesztelődésről szóló konferencia a Borromeo Szent Károly-templomban, mely egykor a jezsuitáké volt. A templom teljesen fel van újítva, itt is mennyezetről hosszan lelógó lámpák adják a fényt a főhajóban. A székek viszont nem mutatnak valami jól a térben.
A konferenciát többek között a Szent Egyed Közösség szervezte, ma ők használják a templomot. Először egy francia nyelvű előadást hallgattunk meg a kiengesztelődésről, a ruandai mészárlással összefüggésben. Ennek az eseménynek az évfordulója alkalmából szervezték a konferenciát. Az afrikai származású előadó egy imádságot énekelt el az előadása elején.
A második előadásban egy spanyol jezsuita beszélt angolul arról, hogy Szent Ignác a lelkigyakorlatos könyvében milyen utat javasol a kiengesztelődéshez. Úgy tűnt, hogy az első lépés az egész hallgatóságot megérintette. Arra kért ugyanis bennünket az atya, hogy csendben gondoljuk végig, hogy szeretve vagyunk-e, és hogy mi az életünk erőforrása. Ezután a további kérdésekkel is lelki munkára hívott minket, ezáltal együtt dolgoztunk az általunk okozott és az általunk elszenvedett sértésekkel, sebekkel. Az előadások után következett a dogmatika tanárom által vezetett kerekasztal, de ezen már nem maradtam ott, mert flamand nyelven beszélgettek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése