Ez a város akár Álomország Mesevárosa is lehetne (bár ha Belgium Álomország volna, a tengerparton a játékok közt élő bűvös sárkánnyal találkoztam volna...). Gyönyörű napsütéses időben és lassan zöldülő fák látványában volt részem pénteken és szombaton Bruggében (vagy franciául Bruges-ben). Hangulatkeltő videó:
Először a Miasszonyunk-templomba mentem. Azt már a weblapjukon láttam, hogy a templom egy része felújítás miatt le van zárva, de végül jobb állapotok fogadtak, mint amire számítottam. Barokk kori festmények, neogótikus freskók az oldalkápolnákban, a főoltár és a stallumok között pedig Burgundi Mária és Merész Károly szarkofágja. Az állványok csak az egyik mellékhajó kis részét foglalták el, egyébként úgy tűnt, már véget ért a nagy munka.
A templomból az utca túloldalán található egykori Szent János-kórház épületébe sétáltam át. Az épületet 1150-ben kezdték építeni, többször bővítették, és a 19. század közepéig működött kórházként. Ma múzeum van belül, bár a kialakítása szerintem szerencsétlen lett, mert a középkori épületbelső nagy részét eltakarták a berendezéssel. A kórházépület miatt egy orvostörténeti kiállítás is található itt, de a gyűjtemény nagy részét középkori szobrok, szárnyasoltárok és elképesztő 16-17. századi festmények alkotják. Külön teremben volt egy időszaki kiállítás: spanyol művészek barokk alkotásai. Például Szent Sebestyén vagy Szent Péter árulása.
Majdnem a város közepén két nagyobb tér található, az egyiken a városháza és a bíróság épülete, a másikon a harangtorony áll. Az előbbi kettő épületben több Habsburg uralkodó portréját vagy szobrát is elhelyezték (pl. Mária Terézia mindkét helyen látható).
A város további templomokat is rejt, közülük persze eléggé kimagaslik a székesegyház.
A városnak egy gazdag szépművészeti múzeuma is van, az utcáról három kerten keresztül közelíthető meg a bejárata. A középkori flandriai táblaképektől a legmodernebb alkotásokig mindenféle - főként festmény - megtalálható a tizenegynéhány teremben. Apró betekintés gyanánt két Utolsó vacsora következik, az elsőt 1548-ban Pieter Pourbus, a másodikat 1927-ben Gustave Van de Woestyne festette.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése