Amikor a busz beállt a megállóba, láttam, hogy a sofőr mellett egy hölgy támaszkodik a jegykezelő automatára, és beszélgetnek. A felszálláskor a hölgy kedvesen félreállt, aztán menet közben folytatták a "beszélgetést". Ami aztán túl volt a beszélgetésen...
Hangosan nevetgéltek, a sofőr egy napszemüveg fel- és levételével udvarolt kedvesének, néha meg is pörgette egyik kezében a szemüveget. A vezetésre kevésbé figyelt oda emiatt, a gázpedált igen mérsékelten nyomta, a fékezés viszont mindig hirtelen következett, és egy-két helyen indokolatlanul.
Az egyik megállóban annak ellenére álltunk meg, hogy nem volt sem le-, sem felszálló. Közben annyira egymásra figyelve beszélgetett a sofőr és a nő, hogy az előttünk levő kereszteződés lámpája pirosra váltott. A nő kinyújtotta a kezét a sofőr elé, ő pedig simogatta, meg is csókolta. Az utasok közül ketten látványosan mozgolódtak az ülőhelyükön, de úgy tűnt, szólni nem mernek. Már akkor feltűnt nekik, hogy valami nincs rendben, amikor a megállóban álltunk, és közben az autósok és bringások megelőztek minket, majd átjutottak a zöld lámpán.
Végülis újra zöld lett a jelzőlámpa, de ekkor a sofőr elővett egy papírzsebkendőt, és hosszasan, nagyon gondosan kifújta az orrát. Mire felnézett az orrfújásból, a lámpa visszaváltott pirosra, ezért még egy kicsit ott álltunk a megállóban. Ezek után már a két szorongó utas is csak mosolygott...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése